Sarokülő szeretettel

piros sarokülő

Sarokülő szeretettel:

Ha lehet sarokülőt szeretettel eladni, akkor biztos vagyok benne, hogy ebben a bútoráruházban dolgozók így kínálják eladásra ezeket: sok-sok szeretettel! A férjemmel minőségi darabot kerestünk olyan áron, amit azért meg tudunk engedni magunknak. Ráklikkelve erre az internetes oldalra több száz kanapét tudtunk megnézni otthonról kényelmesen. Ki is választottunk egy kettőt amelyik nagyon tetszett és a listánkkal elindultunk a bútor áruházba. Itt nagyon kedves segítőkész csapattal volt szerencsénk megismerkedni, akik készséggel feleltek minden kérdésünkre. És már aznap nálunk is volt a minőségi német kanapé! Legyen a te lakásod téglából vagy betonból az biztos, hogy egy ilyen kanapén jól fogsz pihenni. Tudtad-e, hogy i. e. 2500 táján a tégla kiégetését találták fel? Az égetőkemencében a nyerstégla nagy hőmérsékletre hevült föl, és keményebb, tartósabb lett, mintha csak napon szárították. Minthogy a téglákat faformába helyezték, könnyű volt azonos méretű darabokat, tehát szabványos méretű sorozatokat előállítani, s így a téglafalazás egyszerűbb lett. A téglák rögzítéséhez többféle kötőanyagot alkalmaztak. Mezopotámiában (ez a terület ma Irak része) a mesteremberek időnként a kátrányszerű bitument használták erre a célra, az egyiptomiak a gipszet, a görögök és rómaiak pedig eredetileg meszet. Ezt a mészhabarcsot azonban túl hamar kikezdte az cső.

Emiatt a görögök és a rómaiak később a tartósabb cementhabarcsot választották:

ez mész, homok és vulkáni hamu keveréke volt. Ehhez az új habarcshoz azután a rómaiak kavicsot is kevertek: ebből lett a beton. Abban is eltértek a görögöktől, hogy nem nagy kő- vagy márványtömbökből építkeztek, ezeket az anyagokat csak vékony rétegben használták fel betonépítményeik beburkolására. Az építkezéseken a közönséges falazótéglákat és – blokkokat használják föl a legnagyobb mennyiségben, tömöreket és üreges kiképzésűeket egyaránt. A kész épületen ezek általában nem láthatók, részint mert csakis szerkezeti elemekként gyártják őket, részint mert vakolás vagy egyéb burkolat nélkül könnyen kikezdené őket az időjárás. Magyarországon az új lakóházak építésekor nagyon szigorú hőszigetelési előírásokat kell betartani. Ez azt jelenti, hogy külső fal nem építhető hőt jól vezető tömör téglából és közönséges vakolattal (de még olcsóbb blokktéglából sem). A magas hőfokon kiégetett, igen kemény pillértéglák (kéménytéglák) ott használatosak, ahol a közönséges tégla gyöngének bizonyulna: például tartógerendák alátámasztásában. A látható felületekre fölrakott különféle burkolótéglák (homlokzati, lábazati, stb.), valamint kábeltéglák szintén jól bírják az időjárás viszontagságait; gyakran színezik, gondosan formázzák őket, itt ugyanis a tetszetős megjelenés, az épület díszítése is cél. A falazáshoz használt habarcs alapvetően cementből és homokból áll, amelyekhez vizet adnak. Gyakran meszet is tesznek a habarcsba, mert attól jobban tapad, és lassabban szárad meg.

Keverhetnek hozzá olyan anyagokat is, amelyek megkönnyítik a habarcs felvitelét a téglára.

Ezek levegőt zárnak be a habarcsba, és ezzel megváltoztatják a szerkezetét. A habarcshoz néha földfestéket is adnak, ezzel a színes fúgával is díszítik a szabadon maradt falakat. A legtöbb cementet betonkészítésre használják; a beton cement, zúzott kő vagy kavics, homok és víz keveréke. Tulajdonképpen mindegy is miből készült a lakásod az biztos az ebben az áruházban kapható kanapék közt lesz olyan, amely tökéletesen fog illeni a te nappalidba is! Ne habozz, látogass el bútor áruházunkba már ma!