Korán reggel van, alig aludtam az éjjel, az Égiek is háborogtak dörmögtek nagyon.
Így félhomályban, komázva, szép lassan ébredezek, szeánszosan kávézva a csendes nappalimban, gyönyörködve a beszűrődő halovány fényekben visszapörgettem mi történt Velem tegnap este!
Hol is kezdjem? Nagyon sok pletyiparti társam van, mi így csajok szoktunk, „életnagydolgait” fejtegetni, vagy éppen egymás életét vesézni olyan jóóó velősen, avagy kíméletlenül…..mi Nők úgy is nagyon bírjuk ezt.
Na aztán így történt, hogy valahogy tegnap rajtam volt a sor…, aki éppen egy válságos házasságból építkezem újra, amúgy meg, egyébként is, különös természettel a férfiakat megbolondító kedvességgel bírok….!Éppen erről panaszkodtam a Csajoknak, hogy hogy van az, ha én férfi emberrel beszélgetek előbb vagy utóbb szerelembe esés a vége. …Finoman fogalmazok, nagyon „oda lesznek”…!?…Na,erre a következtetésre jutottak!!
Ismerve az összes eddigi „pasis” sztorijaimat és újonnan épülő otthonomat, megígérték, hogy enyhén is bútor hiányos nappalimat inkább feltöltik ,HA még egyszer ilyen „élménnyel” jövök,.. könnyedén érzékeltetve felém, hogy nőies baráti irigységgel unják a témát!
Így találtam magam aztán reggel a nappalimban, kávézás közben körbe nézve, hogy ideje valami normális kávézós Társat, illetve ehhez alkalmas kanapét keresnem magamnak! Némi gondolkozás után, útra kelve mindenféle kanapé szaküzletbe, rájöttem hol a „hiba”!
Gyerekkoromban úszóként töltöttem sok-sok évemet, rengeteg fiú társaságában, akikkel Én úgy barátkoztam, viselkedtem mint a lányokkal, hiszen nem tettünk különbséget barát-barát, úszótárs-úszótárs között. Együtt táboroztunk, aludtunk, öltözködtünk, bicikliztünk, motoroztunk, versenyeztünk …stb.
Ez a hozzáállás és közvetlenség kíséri végig felnőtté válásom „szerelembe esős”mesélni valóit.
Mind eközben a komoly elmélkedés közben, eljutottam a pomázi bútor outletbe (már sokan meséltek róla), hogy egy kanapéval gazdagítsam otthonom és egyben kávés szeánszaim.
Nagyon jó miliő fogadott, mosolygós kedves eladók (fiúk persze), érdeklődő tekintetek, figyelő szempárok, de az Én szemem előtt csak az az egy kanapé lebegett, hogy megtaláljam!
Úgy képzeltem, hogy stabil lábakon álló, kényelmes mély ülőrésszel, párnákkal díszítve, esetenként kihúzható lehetőséggel, L alakban illeszkedik a sarkomba , kellemes meleg mogyoró színben, vagy halvány capuccino, esetleg a pisztácia…..
Elmélkedésem és kereső tekintetem magamhoz vonzotta a kedves eladó fiúk egyikét, őszintén segíteni szeretett volna, persze azonnal ledaráltam az imént felsorolt elképzeléseimet…..indulás uccu neki felrohantunk egy második emeleti kanapé osztályra. Ámultam-bámultam hiszen a színskála számtalan kínálatában ott állt az Én kanapém, éppen abban a kellemes vagány pisztácia színben ahogy megálmodtam. Szuper Mr.L alakú süppedős ,”kávészeánsz Társ” indulás haza!
Ez a lendület gyorsan levitt a földszinti kasszához és szervezős pulthoz, na….és az eladó fiúk társaságához:-)
Kedvesen, udvariasan megtárgyaltuk mi lesz kanapém menete, mikor hogy kerül majd haza, kifizettem, indulás!
Hazavitt a lendület, előkészítve a helyet három kedves barátnőm személyével, jót cseverészve egyszer csak csöngetnek……igen, megérkezett a kanapé, és megérkezett vele az az eladó aki segített Nekem…..félretéve ezt a gondolatot, inkább segítettem irányítani pisztáciám pontos pozícióba hozását, elhelyezését, küzdelem volt átjuttatni így is mindenen, DE siker!
Kicsit fáradtan az izgalomtól, éppen lefőtt kávémra gondolva, invitáltam mindenkit, beleértve szállítóimat egy laza, 50 fokos kávéra…némi hűtővíz kíséretében még váltottunk egy pár szót.
Barátnőim már törzshelyként befoglalva, félig elsüppedve búcsúztak a szállítóktól amikor meglepő fordulat történt!!!!Az eladóm visszalépet hozzám és a közönséget felvállalva vacsorára hívott, majd távozott!
Ezután visítás, és röhögőgörcsöt kaptam látva barátnőim elsápadt arcát! Kanapé Fizetve!!
Köszönöm pomázi outlet a kellemes vacsorát, és a szuper kanapét mert imádom…és még a barátnőim is meg vannak:-)
F. Zsuzsanna